Miért jó bérgyilkosnak lenni? Az ember elvégez néhány nap alatt egy koszos munkát, de utána munkaköri kötelesség elhúzni valami messzi, eldugott és lehetőleg egzotikus vidékre, ahonnan hónapokig az orrát se dughatja a munkavégzés körzetébe. Na és ebben az időszakban a széplelkű bérgyilkos - akit egyedül az zavar, ha az ügyfél nem ki- hanem befele hull […]
Merész fődíjjal iratkozott be a Titanic a versenyfesztiválok sorába, mintegy folytatva a rá korábban is jellemző újító és friss hangnemet. Azzal, hogy Ilja Krzsanovszkij kompromisszum-mentesen kegyetlen és őszinte filmjét, a 4-et tartotta a zsüri a Hullámtörők nevet viselő díjra érdemesnek, a Titanic jelezte, hogy szembemegy a fesztiválok kényelmes, szélsőségektől magát távoltartó politikájával. Egyre jellemzőbb ugyanis, […]
Egy kislányát veszett apa kínjait mutatja be a Keane című amerikai függetlenfilm, amelynek nem mellékesen Soderbergh a producere. Igazi indie múvi ez, kevés szereplővel, kamaradrámával, kézikamerázással, mindennapi élethelyzetekben megmutatkozó emberi érzelmekkel.
Damian Lewis játéka (ő jeleníti meg a gyerekét vesztett apát) azért különleges, mert képes egy folyamatosan az őrület és a normalitás határán billegő ember gyötrődését […]
Láttunk tegnap egy igazi, gyomorszaggató, felkavaró, fájóan eredeti orosz mozit. Ilja Krzsanovszkij filmje, a 4 egy moszkvai utca alsó gépállásból filmezett csendes képével kezdődik. Az utcasarkon három-négy kóbor kutya kajtat a szemétben, egyébként senki sehol. És ekkor hirtelen iszonyatos fémes robajjal belecsap az aszfaltba egy munkagép a hatalmas fúrófejekkel, és elkezdi széttúrni az utcát. Sokkoló, […]
“A Duna jön, a Duna mindig jön” idézi Pelikán elvtársat Géza a pesti áradásokról szóló tudósításában. És tényleg, új szórakozási forma alakult ki a napokban a fővárosiak körében, akik sok év után végre odafigyelnek arra a folyóra, ami a város közepében éktelenkedik. Vagyis ha Mohamed nem megy a hegyhez, jön a Duna. Az emberek, ha […]
A Titanic ezévi kiadásán azokon a vetítéseken, amelyeken jártam, meglepően kevesen lézengtek. Az Uránia kb. 250-300 fős nagytermében 50-nél többen nem voltak még azon a vasárnap délután 5 órás vetítésen sem, amelyre egyszerre mehetett a sajtó és a közönség is.
A múltkoriban írtam arról, hogy a Titanic még nem egy nemzetközi szinten jegyzett versenyfesztivál, funkciója inkább […]
Nagyjából lefordíthatatlan a címe ennek az olasz mozinak, az angol címe Smalltown Italy, a Titanic szervezői pedig a fantáziadús Ipari sivatag néven futtatják. Talán tipikusan olasz, érzelgős filmnek nevezhetnénk Stefano Mordini alkotását, ha nem lenne annyira fájóan hiteles.
Egy iparnegyed szélén, kikötő szomszédságában él a film középpontjában álló család, ahol a történet kezdetén éppen a […]
A fesztiválokkal az a baj, hogy a szervezők hiába szednek össze rengeteg érdekes filmet, a hivatalos moziforgalmazás gyatrasága miatt a nézőknek a legtöbb esetben csak találomra kell válogatniuk a sok ismeretlen rendező és film között. Szerencsére az idei Titanicon vetített film közül több megfordult már más fesztiválokon, úgyhogy megpróbálok segíteni a választásban.
Mark O’Halloran: Adam & […]
Tegnaptól elindult a magát most először versenyfesztiválnak nevező Titanic. Budapest egyetlen nemzetközi filmfesztiválját azért lehet egyszerre szeretni és utálni, mert merész. A szervezők bátran merítenek a nemzetközi fesztiválfelhozatalból, aminek köszönhetően gyakran kerülnek el Pestre forradalmian újító mozgóképek és elképesztő melléfogások. Személyesen én a potenciális kudarcok ellenére is a merészséget pártolom, úgyhogy újból nagy reményekkel vágok […]