Elolvastam Mihu januárban publikált forgatókönyvét, és állítom, annyira hasonlít a Mungiu filmre, mint a Terminátorra.
Az egyetlen közös pont a két történetben az, hogy mindkettő a kommunista Romániában játszódó abortuszról szól, de míg a díjnyertes film nagyrésze a beavatkozás előtt játszódik, addig Mihu forgatókönyve az abortusz után kezdődik.
A Sa iubesti si sa tragi apa (Szeress és […]
Az Arany Pálma hírére előkerült egy úgynevezett Dan Mihu nevű figura, aki a Hotnews.ro szerint egy a Mungiu filmjére kísértetiesen hasonlító forgatókönyvvel nyert a tavaly az HBO forgatókönyv versenyén. A dolog pikantériáját az adja, hogy állítólag akkor a zsűrinek nevezett Cristian Mungiu is a tagja volt.
Na most ez a történet alaposan megkavarhatja a dolgokat, de […]
Megjelent a Transindexen a kritika Mungiu díjnyertes filmjéről, ugyanis elindulás előtt sikerült beülnöm egy ismétlésre.
A filmből egy rövid részlet a itt nézhető meg.
Cristian Nemescu elsőfilmje, a California Dreamin’ pedig megnyerte az Un Certain Regard díját - bár ebben a díjban szerintem nagyobb szerepet játszott a rendező tragikus halálának hatása, mint a bemutatott film minősége. Az […]
Az első pofont a szerdai BL döntő jelentette a fesztiválnak, a Milan és a Liverpool állítólag siralmas összecsapásának ideje alatt eltűntek a sorok és kiürültek a vetítőtermek. Ezután már nem igazán szedte össze magát a fesztivál, mintha a filmeken kívüli világ betolakodása lohasztani kezdte volna a lelkesedést, és beindította volna az otthoni ügyek felé kalandozó […]
Ezt a filmet nemhogy levetíteni, de kigondolni is szégyen volt - Kusturica végleg kiégett. A korábbi filmekből ismert poénok lebutított, debilen túlhangsúlyozott és unalmas megismétlése a Promise me this. Olyan az egész, mintha valaki egy rosszul sikerült Kusturica paródiát készített volna.
Egy kis faluban él az a gyerek, akit az iskola bezárása után három ígérettel küld […]
Meglepetésként érte a fesztiválozókat Julian Schnabel megható és látomásszerű filmje a francia Elle volt főszerkesztőjéről, akit negyvenévesen gutaütés és ezzel teljes bénultság ért. Hosszú kóma után felébredve Jean-Dominique Braudy eljutott oda, hogy egyik szemével látott és tudott pislogni.
A sikeres, kudarcot nem ismerő, az élet végével nem számoló Braudy számára természetesen minden megváltozott, és a locked-in […]
Rendkívül lassú beállítással kezdődik a Carlos Reygadas mexikói rendező harmadik játékfilmje: A csillagos égről a kamera nagyon lassan a láthatár szintjére süllyed, és szemtanúi lehetünk a napfelkeltének. Hosszú beállítások sora ez a film, amelyben egy olyan közösség életét látjuk, ahol mindenki megpróbál a természeti és isteni törvényekkel harmóniában élni. Egy fura etno-vallásos csoportról, a mnemonitákról […]
Hosszú, talán 10 percnél is hosszabb, bonyolult kameramozgással, daruzással kombinált felvétellel indul a film, a velünk szemben levő hajó két oldalát nézzük felváltva az éjjeliőr megfigyelőtornyából. Egyik oldalon a hajóból vonatra szállnak át, a másik oldalon pedig a fő cselekménnyel kapcsolatban a pénz elrablása zajlik. Ez a kezdés adja meg A londoni férfi tónusát és […]
Akit apró színesek, sztorik, sztárok idézetei érdekelnek, megjelent az Indexen egy erősen megszerkesztett írásom a felhajtásról.
Valamint egy másik is ugyanott, Tarantino fogadtatásáról és a sajtótájékoztatóról.
Esetlen, nehezen kommunikáló, csóró munkák monotóniájába savanyult, érzelmek kimutatására képtelen emberek - mintha a legújabb Kaurismaki film beszámolója kezdődne, ám ezúttal a mexikói Ernesto Contreras elsőfilmjéről van szó, amit a Semaine de la Critique szekcióban vetítenek.
Egy konfekciógyár eladónője az éves sorsoláson megnyeri a kétszemélyes tengerparti utazást, de magányos életében nemhogy partner, de barát sincs, akit […]
Újra tinédzserek világához fordult Gus van Sant, akit - úgy tűnik - mélyen foglalkoztat napjaink amerikai fiatalságának lelkivilága. Paranoid Park a neve annak a gördeszkapályának, amit a város szélén illegálisan építettek maguknak a fiatalok, s ahol 17 éves hősünk véletlenül gyilkosságba keveredik.
Tipikus, túl tipikus a család (válófélben levő szülők), ahogyan túl artisztikus a film. Gus […]
Régóta nem hallottam akkora tapsot szerzők jelenléte nélküli sajtóvetítésen, mint amilyet A zenekar látogatása című izraeli mozi kiváltott. Eran Kolirin első próbálkozásra tökéletesen kiegyensúlyozott, egyszerű, néha vicces-néha kesernyés és főleg mélységesen emberi filmet rendezett.
Az egyiptomi rendőrség megszűnés előtt álló kis zenekara egy izraeli városkába tart az ottani arab kulturális központ megnyitójára. A reptéren azonban nem […]
Karcos és kemény, mint egy Clint Eastwood film a Coen testvérek új mozija, ahol a western szabályainak megfelelően sokat próbált férfiak vívják életük csatáját. Csak a világ a vadnyugat óta kissé megváltozott, s a véletlennek sokkal nagyobb szerepe van a dolgok irányításában, mint a sorsukat a maguk kezében gondoló szúrós tekintetű férfiak nagy részének.
Egy ügyetlen […]
Csütörtöki bemutatója óta Cristian Mungiu filmjét tartja a legjobbnak a Screen International nemzetközi kritikusokból álló zsürije. A neves filmes szaklap a nagy fesztiválok idején napi kiadással jelentkezik, és kritikái alapvetően határozzák meg az angol nyelvű sajtó hozzáállását a filmekhez, sokan ez alapján döntik el, hogy megnézzenek-e egyáltalán egy filmet.A 4 saptamani, 3 luni, 2 zile […]
A szimbolikus cselekvések mindennapokba épülésének és a mindennapi tevékenységek szimbolikussá válásának költője a már sokadik filmjét készítő, de Cannes-ba most először eljutó koreai Kim-ki Duk. A Breath (Lélegzet) egy éteri, a valóságot csupán az újabb és újabb elrugaszkodásokért érintő történet a halál elfogadásáról.A középpontban egy gazdag zeneszerző felesége áll, aki fokozatosan rájön, hogy férje megcsalja. […]