Cannes07: Coen western
Karcos és kemény, mint egy Clint Eastwood film a Coen testvérek új mozija, ahol a western szabályainak megfelelően sokat próbált férfiak vívják életük csatáját. Csak a világ a vadnyugat óta kissé megváltozott, s a véletlennek sokkal nagyobb szerepe van a dolgok irányításában, mint a sorsukat a maguk kezében gondoló szúrós tekintetű férfiak nagy részének.
Egy ügyetlen vadász csak megsebesíti az állatot a sivatagban, s mikor a vércseppek nyomain elindul, egy mészárlás színhelyére érkezik, ahol az egyik teherautóban hatalmas menyiségű drogra, alább a fa alatt pedig egy pénzzel teli bőröndre akad. Hősünk az utóbbit s egyben a menekülést választja, a nyomában pedig a talán élete alakítását nyújtó Javier Bardemmel egy pszichopata gyilkos szerepében.
Tommy Lee Jones kiöregedett, sokat bölcselkedő, ám a bűnügyekbe igazán nem involválódó seriffet játszik, aki a filmnek a narrátora, és aki nosztalgiázó, a régi nagy idők értékeinek és embereinek ámulatával és némi együgyűséggel fűszerezett szemmel reflektál arra, amit a történtekből megtud.
A No Country for Old Men (Nincs hely az öregeknek) - a cím is seriffre utal - legnagyobb erőssége, mint oly sokszor a Coen fivéreknél, a karakterekben és az iszonyatosan pontos szerkesztésben rejlik. A megjelenő figurák mindegyike, beleértve a legjelentéktelebb mellékszereplőket, olyannyira ki van találva az első arcrándulástól az utolsó hanghordozásig, hogy néhány másodperc alatt nemcsak a jellemük, hanem valamiképpen a világuk is megjelenik. Az utóbbi évek komédiáihoz képest itt kevés a humor, csupán néhányszor vált ki mosolyt egy-egy jelenet: a szereplők pontosan megrajzoltak, de egy pillanatra sem válnak önmaguk karikatúrájává.
A film kicsit visszatérés a Fargo sötét világához, de annak horrorisztikusságát itt az embereknek egy olyan tartása, keménysége helyettesíti, amely mögül mindenfajta moralitás és maga a világ, ahova ez tartozott, eltűnt. Ráadásul több szereplő sorsát nem emberi jóság vagy kegyetlenség határozza meg, hanem a fej vagy írás véletlene.
2007. május 20., 20:14
megolvastam a fesztiválnaplódat, nálam eddig az orosz film a nyerő de nem derült ki számomra, hogy végül te láttad a Mungiu filmjét? egyáltalán milyen szelekciós elv alapján lehet/nem lehet bejutni egy filmre Cannes-ban?
2007. május 21., 00:25
rátapintottál a lényegre, a Mungiu filmet nem láttam. Ezt pont azért nem, mert nem voltam még a helyszínen, mikor a vetítései zajlottak.
Egyébként pedig Cannes-ban minden vetítésre más, bonyolult szelekciós elv érvényesül. A sajtóvetítésekre általában a sajtósok prioritást élveznek, de a sajtóbelépők között is fontossági sorrend van. A lényeg, hogy időben sorba kell állni, ahhoz, hogy valamire juss - ez minimum fél órát jelent.
2007. május 26., 20:52
Allj sorba, dragam!!!!
2007. május 27., 10:45
Jaj vajon mikor jön meg hozzánk is az új Coen? S vajon hozzák-e a moziba? Remélemremélem