Cannes07: Az elveszett zenekar

Régóta nem hallottam akkora tapsot szerzők jelenléte nélküli sajtóvetítésen, mint amilyet A zenekar látogatása című izraeli mozi kiváltott. Eran Kolirin első próbálkozásra tökéletesen kiegyensúlyozott, egyszerű, néha vicces-néha kesernyés és főleg mélységesen emberi filmet rendezett.

Az egyiptomi rendőrség megszűnés előtt álló kis zenekara egy izraeli városkába tart az ottani arab kulturális központ megnyitójára. A reptéren azonban nem várja őket senki, így aztán némi tanakodás után megpróbálnak maguk eljutni az eseményre, de teljesen máshol, egy sivatagi helységnek a kocsmájában kötnek ki. Vicces jelenetek sorával indul a film, az idős tábornok és a fiatal nőcsábász közti tekintélyharc, az esetlen emberek csetlése-botlása mosolyt csal arcunkra, de egy pillanatra sem válik harsánnyá.

A kis vendéglő tulajdonosnője, látva elveszettségüket elintézi, hogy nála és néhány ismerősénél megszálljon a társaság a másnapi járat érkezéséig. Az este során a film humora szépen lassan árnyalt emberábrázolásba, születőben levő kapcsolatok lenyomatává alakul, mígnem a végére enyhe szomorúság lengi be a vásznat. Az együtt töltött órák során a szokatlan, kényelmetlen szituációk (ne felejtsük, zsidók és arabok találkoznak), a nehézkes párbeszédek szépen lassan mindenkiből kipréselnek egy csöppnyi emberséget.

Eran Kolirin kamerája előtt alig észrevehetően, tolakodás nélkül egész sorsok tűnnek elő, az elkapott pillantások, a meginduló majd félbemaradt gesztusok, a szájak sarkában megbúvó mosolyok sok apró életbe engednek egy rövid, semmit sem túlbeszélő bepillantást. Mintha mindegyiküknek az életlben valami helyre kerülne: a concertóját mindig befejezetlennek tartó zeneszerzőt rávezetik, hogy lehet, ez a tökéletes befejezés, a szépfiú talán először életében egy srácot segít nőt találni és nem maga csap le rá, a merev, érzelemmentes tábornok pedig végül képes egy bájosat integetni.

Ha valamit, akkor ezt tudom a mozi varázslata alatt érteni, ilyen pillanatokért járjuk a mozitermeket, kutatjuk a vásznakat és látogatjuk a fesztiválokat.

Megjegyzések lezárva.