Oscar 2006. - a blockbusterek alkonya?
Az utóbbi évek legfurább, legalternatívabb Oscar gáláján vagyunk túl. Bár elsősorban nem a gála volt alternatív, hanem a filmfelhozatal. Olyan volt, mintha az Oscar a filmművészetről szólna. Micsoda hülyeség ez?!
De ha már művészet, akkor Clooney-nak igaza volt a legjobb mellékszereplő díj átvételekor. “How do you guys compare art?” - kérdezte, utalva arra, hogy ha művészet akkor mi alapján emelünk ki egyeseket. De mindegy, ez egy ilyen világ.
De legyen először szó a gáláról
Bevallom, a műsorvezető Jon Stewart-ról nem igazán hallottam korábban, nagyjából második vonalbeli showmannek nevezném vasárnap esti produkciója alapján. Általában a műsorvezető személyisége alapvetően tudja meghatározni egy ilyen este hangulatát, most is így történt. Bár a a bulit el nem rontotta, az egész nagyon szürkére sikerült. Az este bevezető beszéde, ami általában a műsorvezetők legparádésabb pillanata, nála ötletszerűen összehordott poénimitációk kínos halmaza volt. Az egyetlen igazán jó ötlet a Brokeback mountainhoz kapcsolódó meleg western-összeállítás volt. A szervezők összeszedték klasszikus westernek azon pillanatait, amelyekben a főhősök baráti, mondhatni “meleg” pillantásokat vetnek egymásra. Na ez működött.
Aztán a gálának még egy igazán jó mozzanata volt: Ben Stiller konferálása a vizuális effektek díjáról. A zöld ernyő technikát parodizálva zöld békaruhában jelent meg, s azt próbálta szuggerálni, hogy a nézők most csak a fejét látják. Majd egy zöld maszkot is feltett, és kijelentette, hogy az Oscar történetében most először nyílik ki magától a boríték.
A filmekről sokszor elmondták,
hogy kis és közepes produkciók a korábbi évek szuperprodukciói után. Hát tényleg azok, olyan alkotások kerültek előtérbe amelyek kényes kérdéseket dolgoznak fel nagy érzékenységgel és hozzáértéssel.
Először is én nagyon örülök, hogy a Crash nyert, és ez nem homofóbia :). Azt hiszem, az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb és szakmailag is átgondolt döntései születettek az idén. A Crash sokszereplős, sok szálon futó cselekménye minden bonyolultsága ellenére olyan tökéletesen összeáll, hogy vitán felül megérdemelte a legjobb eredeti forgatókönyv díját. A rendezői díj viszont egyértelműen Ang Lee-nak járt, látszik a filmen, hogy egy rendezőzseni munkája. Azt szerettem az idei díjesőben, hogy nem egy filmnek jutott egy tucat díj, hanem mindenki kapott egy kicsit. Philip Seymou Hofman, aki alapvetően karakterszínész, azért érdemelte meg a díját, mert most főszereplőként kellett egy karakterszerepnek megfelelően extrém figurát alakítson. Stb.
Na de most elemezzük egy kicsit
a folyamatot. Merthogy mi történt az idén? Miután évek óta a nagy stúdiók benyomták a szuperprodukcióikat (lásd Titanic, Gyűrk ura, Gladiátor, stb.), most miért húzódtak háttérbe? Mi van akkor, ha rájöttek, hogy változtatni kell a politikán. A Harry Potter, annak ellenére, hogy kimaradt az Oscar hisztériából, a filmtörténet legjövedelmezőbb filmjei között van, és nem hiszem, hogy A gyűrűk ura sokkal rosszabbul teljesített volna a szobrocskák nélkül. Vagyis mi van, ha arra a következtetésre jutottak a nagy stúdiók pénzemberei, hogy a nagy költségvetésű filmeket úgyis elviszi a marketing-gépezet, úgyhogy érdemesebb a függetlenfilm-szekcióikban gyártott (pl.: Warner Brothers Independent vagy Disney - Miramax) filmjeiknek így “ingyen” reklámot szerezni. Ezek a filmek egy olyan (sznob?) rétegnek szólnak, akik adnak a kritikusok véleményére, és akik hajlandók csak azért bemenni egy filmre, mert az díjat nyert Cannes-ban.
Persze lehet ennek más oka is, jövőre sok minden kiderül: folytatódik ez a trend, vagy visszatérünk a korább gyakorlathoz, s akkor ez csak véletlen volt. Tippek?
2006. március 7., 02:09
Tényleg sokkal jobb volt a felhozatal, mint az utóbbi években bármikor. Szerintem most az ekedömi kísérletezett egyet, és most várja a reakciókat. Ha pozitívak, akkor a jövőben is megcsinálja.
2006. március 7., 12:32
Dolgozni kéne, nem annyit firkálgatani.
Személy szerint örvendek a Crash-nek. A gála maga nézhetetetlen volt, bár a hangkeverés kategóriájánál már kivert a hideg: vajon ki lesz a győztes?
Visszasírom Billy Crystalt.
Meg az ifjúságom.
De ez már senkit sem érdekel.
2006. március 7., 13:03
Egyetértek Zsiga, szerintem is nagyon gyengére sikerült, csak igyekeztem finomabban fogalmazni.
Nekem a legfájdalmasabb egyébként a make-up díj átadása volt. Ketten nyerték, egy nagybeszédű pasas, meg egy nő kollégája. A pasas elkezdte a köszönőbeszédet, és mondta, mondta, hátulról a nő mind huzigálta, hogy hagyja őt is beszélni. A fickó azonban csak akkor hagyta abba, mikor lejárt a 40 másodperc. Ekkor a nő is odalépett a mikorfonhoz, de a hangja már nem hallatszott, és hogy a kínos pillanat ne kerüljön túl sok ideig a tévénézők szeme elé, az adásrendező gyorsan kamerát váltott, ahonnan már nem látszott az elhallgattatott hölgy. Azt hiszem, ez volt az este legszomorúbb pillanata.
2006. március 15., 10:54
Array
2006. március 15., 14:30
Szerintem is szép év volt, talán annyival egészíteném ki, hogy 1997 és 2003 (The Lord of the Rings III, Lost in Translation, Mystic River, Master and Commander, Seabiscuit) méltó vetélytársai lehetnének. Nekem, talán 1997 a kedvencem (Good Will Hunting, The Full Monty, L.A. Confidential, As Good as It Gets, Titanic) és bár a Titanic nyert, ami tartalmában, vagy mondanivalójában nem hozott annyi újdonságot, egy nagyon szépen és pontosan megcsinált filmnek számít. Nem rég beszélgettünk arról, hogy az Akadémia hajlamos az odamondogatós filmeket és maszkírozott szereplőket (Monster, The Hours) különösen díjazni és vajon hol maradnak azok a filmek, amelyek nem pukkasztanak és nem tanítanak. Aztán persze rájöttünk, hogy van néhány ellenpélda is (pl. Shakespeare in Love).
2003-as felhozatalból a Seabiscuit-et nem láttam és a Lord of the Rings meg nem pont oda talál (én nagyon szeretem, inkább a könyv miatt és szerintem a háromra kapta összesen, nem pedig a 3. részre), attól még egy színvonalas felhoztalnak számít.
Ilyen szempontból, azt hiszem van rá esély, hogy folytatódjon a trend, főként, ha pl. ezt a két évet is precedensként tekintjük (bár pont itt szerepelnek az általad említett szuperprodukciók :))
egyébként meg nagyon örvendek, hogy megcsináltad ezt a blogot, hiányzott.