Dáunlód: Impotensek találkája
Alig fejeztem be a vitaindítót a témában, máris érkezik a hír az MPAA és a NATO gyűléséről, melyen mindkét szervezet elnöke beszédében - többé-kevésbé tudatosan - a download válságot boncolgatja. A beszédek érdekesek, néhány fontos problémára rá is világítanak a filmipar jövőjével kapcsolatban, de a legnagyobb hiba bennük az, hogy csupán apró korrekciókat javasolnak, és nem ismerik fel az átfogó reformok szükségességét.
No de lássuk, miről volt szó, hogy alaposabban megítélhessük őket (az összeállításhoz a Screen tudósítását használtam).
A Motion Picture Association of America (MPAA) és a National Association of Theater Owners (NATO) vezetőinek beszéde jelentette a Las Vegasban tartott gyűlés legfontosabb pillanatát. Dan Glickman, az MPAA elnöke azokra a múlt heti jelentésekre alapozott, amelyek szerint az amerikai mozibevételek jelentősen csökkentek az előző évhez képest, míg a filmek gyártási és marketingköltségei nagyjából ugyanott maradtak. “Minőségi, lenyűgöző történetekkel rendelkező filmek kell az ipar alapját képezzék - mondta a vezér az üres szavakat (ezt eddig is sejtettük), de aztán hozzátette, hogy jobban oda kell figyelni arra, hogy kik járnak moziba, és miért teszik ezt. Majd pedig bejelentette az MPAA és a NATO első közös kutatását ezen a területen.
Akkor itt álljunk meg egy percre. Ez a download válság, bár talán napjainkban ölt tömeges méreteket, de jónéhány éve elkezdődött, ráadásul a zeneipar korábbi tapasztalataiból sejteni lehetett volna a fejleményeket. Ennek ellenére az amerikai filmipar két legjelentősebb intézményének most jut eszébe először egy átfogó vizsgálatot indítani a témában. Azok a fickók ebből élnek, hát mit csináltak eddig?! Nem vették észre, hogy percek kérdése, és fejükre omlik a ház?
Az MPAA vezér azzal folytatta, hogy javasolta a mozisoknak, indítsanak közösen egy olyan közös reklámkampányt, amivel a termék minőségére hívják fel a figyelmet, olyat, amilyet a tejgyártók valósítottak meg. A kérdés ugyanaz: most kell ezt mondani valakinek, aki mindennap szembesül a csökkenő jegyeladásokkal?
Végül még említést tett a kalózkodás elleni küzdelemről, felhíva a figyelmet arra, hogy a szellemi tulajdon törvényi védelmének megerősítése mellett most már 28 amerikai államban érvénybe lépett az ún. kamera-ellenes törvénykezés. Megfigyelők szerint a hangnem inkább aggresszív, mintsem reakciós volt. Kérdés persze, hogy az erővel történő korlátozás hangsúlyozása mely esetben tekinthető nem reakciósnak. A történelem során válsághelyzetekben azokat az illetékeseket nevezték reakciósnak, akik a rendszer újragondolása helyett a rendszert válságba hozó elemek visszaszorításával próbálták a rendszert védeni. Vajon nem ez történik akkor, amikor büntetőjogi módszerekkel próbálják a letöltést és másolást akadályozni?
John Fithian a NATO elnökeként a digitális moziról beszélt. Beszéltek már erről sokat, ő azonban azt jelentette most be, hogy végre elhárultak azok az akadályok, amelyek az egészet évek óta akadályozzák. Vagyis végre megszületett a filmesek által elvárt képminőség, sikerült megegyezni az egységes szabványról, és arra is sikerült rávenni a stúdiókat, hogy egyfajta kópia-díj formájában szálljanak be a mozik technológiaváltásának költségeibe.
A moziforgalmazás digitalizálása az első lépés, amely a költségcsökkentés irányába mozdítja el az iparágat, ugyanis a kezdeti befektetések után sokkal olcsóbb lesz netről letölteni egy mozinak a vetíthető filmet, mintsem beszereznie egy darabonként átlag 10 millió forint körüli összegbe kerülő 35 mm-es celluloid kópiát. Kérdés persze, hogy nem kerül-e majd sokkal többe a biztonság biztosítása (a bankoknak állítólag ma már többe kerül számítógépes átutalási rendszereik védelme, mintha a bankjegyeket hagyományos módon autóval szállítanák egyik helyről a másikra)?
Végül a mozisok szövetségének elnöke arra tért ki, hogy az elmúlt 4 évtizedben mindig emelkedett a nézőszám, de természetesen mindig voltak hullámvölgyek. Arra figyelmeztette ezért az általában negatív hangot megütő sajtósokat, hogy próbálják az egészet tágabb, történelmi kontextusban szemlélni. A tudósítások szerint a gyűlés résztvevői nem igazán voltak elégedettek ezzel a szemlélettel. Én egyenesen struccpolitikának minősíteném azt a hozzáállást, amelyik nem képes észrevenni, hogy ez a válság legfeljebb a televízió megjelenésével előállt krízishez mérhető. de lehet, hogy azon is túltesz.
2006. március 16., 19:28
Zsolt,
vegigolvasva ezt az egeszet tobb problema is van:
1.Reklam-nem reklam
Szerintem ezt nem lehet piackepesse tenni, hiszen meg kell gyoznod a reklamozot, hogy az x filmet sokan fogjak megnezni. Kerdes az, hogy hol? vannak francia filmek amelyek mozibevetelbol is komoly osszeggel szamolnak (akar magyar filmek is) viszont nehezen fogod elmagyarazni a coca colanak vagy a fordnak, hogy a valami amerikaba penzt tegyen reklam miatt. Sok mas miatt lehet, hogy meggyozod de reklam miatt nehezen ugyanakkor erre nem lehet felepiteni egy budzset (a kiskoltsegvetesu muveszfilmekrol/fuggetlenfilmekrol nem is beszelve)
2. A mozijegybevetel/ingyenes mozi.
A Hollywood multiplex lecsokkentett a du. 17 ora elotti jegyarait 120ezerrol
85ezer lejre. Megkerdeztem Cristina Lakatost, hogy lett-e valami hatasa. Azt mondta, hogy semmi. Nem jonnek tobben emiatt moziba. Amikor a Victoriaban ingyenes vetiteseket szerveztunk az egyetemistaknak tavaly majusban nem jottek lenyegesen tobben (csak 20-25%-al).
2006. március 16., 19:47
“Mozi mint intézmény újragondolása, filmforgalmazás átalakulása.”
Szerintem itt keresendo a megoldas:
A mozi versenyhelyzetben van mas audiovizualis elmennyel: tv, dvd, letoltes stb. igy egy nezo a egyszerre tobb termek kozul valogathat. Hozzatevodik meg az, hogy ujszulottnek minden film uj, tehat a mostani generacio sokkal tobb jo filmbol valogat (csak a filmek anakronizmusa az egyeduli gatlo tenyezo).
Ebbol kifolyolag olyan mozit kell mukodtetni ami versenykepes a tobbivel, eros kereskedelmi mozikat es eros art mozikat amelyek tudnak es hagynak filmek kozul valogatni (ez leginkabb programozas kerdese) es kepesek bevonzani a nezot. Ilyen peldaul az Orange kampany amely a szerdat a leglatogatottab nappa tette Romaniaban.
Erdemes ezen elgondolkodni:
http://www.magyar.film.hu/object.5d08c69e-96c1-4fb7-9f1c-d8c07899aede.ivy
…es azon is ami elhangzik, hogy ez tenyleg egy iparag ahol vannak lejtmenetek es hegymenetek ennyi es nem tobb.
———–
Ami a digitalis mozit illeti:
szemely szerint nem hiszem, hogy megoldas lesz mivel egy kopia max. 300e HUF-ba kerul ujonnan es kb. 150e HUF-ba hasznaltan.
arrol nem is beszelve, hogy ma mar a palace cinemas pesti igazgatoja is tudja, hogy a 3 eves brand new digitalis vetitogepet nehany even belul kidobhatja a kukaba mig a MEO5-os (1982-ben jelent meg) meg mindig elvezheto minoseget nyujt (pl. a Kossuth mozi nemreg vett egy ujat).
es ez persze erezheto lesz a mozi koltsegeiben is.
Szerintem zsakutca.
Egy elonye van, hogy a programozas sokkalta szabadabb lesz a filmek elerhetobbek lesznek es sokkalta elesebb lesz a verseny a mozik es a tv/videokiado kozott.
2006. március 16., 19:47
Elgondolkodtató, amiket írsz.
A HW Multiplex ügyében szerintem arról van szó, hogy nem elég radikális az árcsökkentés. A jegyeket minimum a felére, de lehet, h harmadára kellene csökkenteni. Illetve nem beszűkíteni az amúgyis érdektelen időpontban zajló vetítésekre.
A ti történetetek viszont még érdekesebb. Az ingyenességre harapniuk kellett volna, kérdés, hogy tudtak-e elegen róla, illetve hogy milyen filmeket vetítettek.
Azt hiszem, az állhat a dolog mögött, hogy idő kell ahhoz, hogy az emberekben kialakuljon az a tudat, hogy a mozi nem luxus, hanem olyan, mint a mindennapi kávé.
Más: valahogy úgy kellene átgondolni az egész mozit, hogy oda ne csak filmet nézni térjenek be az emberek. Erre kellenének ötletek.
2006. március 16., 20:05
Árcsökkentésekkel nem sok nézőt lehet manapság moziba ráncigálni. Már rég kialakult a mozizó és dáunlódoló társadalom. Ezt a lépést akkor kellett volna megtenni, amikor terjedt a dc++ meg a kazaa meg az összes többi. Akkor lehetett volna még duplázni nézőközönséget. Aki ma ezt megcsinálja az egy marketingzseni és megérdemli az összes plusszbevételt.:).
Másrészt pedig igaz az is, hogy a legérdektelenebb vetítési órákban csökkentettek jegyárakat, és ez pedig még mindig a mozik stratégia-hiányára mutat rá.
Csákó
2006. március 17., 05:38
Zsolt, Mendokanak igaza van. Mar reg kialakult a mozizo es downloadolo tarsadalom. A mozinak az egyik legkomolyabb elonye lenne (lesz), hogy lesporolja a “valogatas”– az, hogy ugynevezett jo filmeket programoz– munkajat es az, hogy biztosan kifogasolhatatlan minoseget biztosit (ez meg evtizedekig meghatarozza majd ezt az iparagat).
Az is fontos figyelembe venni, hogy ma mar egy mozifilm bevetele nemcsak mozijogokbol all hanem dvdbol es tv eladasokbol. A mozijegy+moziforgalmazas nagyon jo reklamkampany peldaul a tvs eladasoknak.
Ami az erdektelen idopontot illeti: nem az volt az elvaras, hogy feje tetejere alljon a vilag a hmplx-ben hanem az, hogy realisan nojon a latogatottsag es ez nem tortent meg.
2006. március 17., 10:33
A DVD eladások a jövőben nagyon vissza fognak esni szerintem, és ahogyan a spanyol Blockbuster-minta mutatja a kölcsönzők iránt is megcsappan majd az érdeklődés. Meg aztán az elektronikai készülékek gyártói is rájönnek majd, hogy sokkal nagyobb bevételt érhetnek eé, ha mondjuk a DVD-Home Cinema-juk támogatja a különféle számítógépes filmformátumokat. Én a bevétel szinten tartását a tévés eladásokban látom. A tévében sokkal hosszabb a reklámidő, és sokkal jövedelmezőbb, mintha a moziban szakítanák meg a filmet. Ja és ne felejtsük el: az ember azért megy moziba, mert ott megszakítás nélkül élvezheti a filmeket. Reklámmal teletoldani egy mozivetítést, felér az öngyilkosságal.
Csákó
2006. március 17., 11:16
Nem vagyok arról meggyőződve, hogy véglegesen kialakult és elkülönült volna a mozizó és a dáunlódoló társadalom. Már csak az a tény, hogy néhány év alatt megjelenhettek a dáunlódolók, jól jelzi, hogy az emberek változnak.
És szerintem átfedés is van a kettő között: nagyon sok filmrajongó le is tölt, meg moziba is jár. De lehet, hogy a letöltések révén ritkábban jut el moziba, mint 5-6 évvel ezelőtt.
2006. március 17., 14:38
Érdekes lenne egy felmérést végezni a popór körében a filmnézési szokásáaikat illetően. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg érdekes infóval szolgálna.
Az átfedésről pedig, csak annyit, hogy igazad van: én mint filmrajongó rengeteget töltök le, de ugyanakkor nem hagyom ki a mozit se.
Csákó