Cannes2006: Az ír pálma

Ha Dublin főterén pálmafa nőtt volna, az se lett volna nagyobb meglepetés, mint hogy Ken Loach ír szabadságharcról szóló The Wind That Shakes the Barley c. mozija nyerte az Arany Pálmát. A fesztivál legelső versenyfilmjeként vetített Loach film sikerére a tippelők közül még gondolni sem mert senki - Wong Kar Wai alaposan meglepett mindenkit. Képzeletbeli fogadóirodánkban, ha valaki erre tett volna, most pimaszul gazdag lenne.

Az est első jelentős díját Corneliu Porumboiu kapta, aki a legjobb elsőfilmnek járó Caméra d’Or-t vehette át az A fost sau nu a fost?-ért. Az elsőfilmeket értékelő zsűrit a belga Dardenne fivérek vezették, azok, akik a tavaly Arany Pálmát nyertek. Kisebb meglepetés az, hogy két évben egymás után román (filmes szempontból jelentéktelen, kis ország) mozi jelentős díjat kap Cannes-ban: azt hiszem, ez sokat mond a napjainkban feléledő román mozgóképgyártásról. És ezek szerint a román rendezők által mesélt kelet-európai történetek valamiért külföldiek számára is érthetőek. Nem mellékes, hogy az Un Certain Regard kategóriában a legjobb színésznő díját Dorothea Petre kapta a másik román mű, a Cum am petrecut sfarsitul lumii? Catalin Mitulescu film főszerepéért.

A zsűri díját az angol Andrea Arnold kapta Red Road című munkájáért, ami azért nagyon fontos, mert már az is meglepetés volt, hogy egy elsőfilm versenybe került, a díj pedig egyenesen szenzáció. Amúgy a film teljesen megérdemelten nyert, és mellesleg ez újra csak Lars von Trier inspiráló zsenijét bizonyítja, ő áll a projekt mögött, amelyben három rendező Glasgowban filmet forgat.

Az est nagy vesztese természetesen Almodóvar, aki keserű arccal vette át a számára vigaszdíjnak számító legjobb forgatókönyv díjat, spanyol sajtópletykák szerint számára csak a Pálma lett volna elfogadható eredmény. További vigaszt jelenthet neki, hogy a Volver összes női főszereplője megkapta az összesített legjobb színésznői díjat.

Ahogy azt várni lehetett, Alejandro Gonzalez Inarritu megkapta a Babelért a legjobb rendező díját, azt hiszem, teljesen megérdemelten. Főleg azért fontos ez, mert így bekerül egy olyan finanszírozási körbe, amely végre lehetővé teszi, hogy kereskedelmi indíttatású kompromisszumok nélkül dolgozzon. Meglátjuk, mire megy ezzel az eséllyel.

Magyar sikert egyedül Kocsis Ágnes Cinéfondation díja jelentett, a filmiskolások munkáit bemutató szekcióban A vírus c. rövidfilm harmadik díjat nyert. A Taxidermia (Pálffy György), a Friss levegő (ugyancsak Kocsis Ágnes) és a Fehér tenyér (Hajdu Szabolcs) sajnos elismerés nélkül távozott a Croisette-ről.

A további díjazottakat, illetve a díjkiosztó képeit a fesztivál hivatalos honlapján lehet megnézni.

9 válasz: “Cannes2006: Az ír pálma”

  1. bumford

    Milyennek tunt a palmafas film?

  2. Karakas Gábor

    Tisztelettel jegyzem meg, hogy a “mozi” szó használata (főleg az amerikai) angol nyelvben nem okoz félreértést: filmszínházat és filmet - a szövegkörnyezettől függően - egyaránt jelenthet. Átültetése a magyar nyelvbe némi anglomániás háttérre vagy - bocsánat a feltételezésért! - meggondolatlan anyanyelv-használatra enged következtetni.

    Magyarországon - valaha, amikor még nem létezett televízió - sok falusi ember minden személyautót taxinak mondott. Nyilvánvaló a háttérben meghúzódó tájékozatlanság, s az ebből eredő - nem bántó éllel írva - primitivitás.

    Amikor az általános műveltség országainkban sokkal magasabb szinten van, mint 50-70 évvel ezelőtt, retrográd dolognak érzem a hasonló fogalomzavarok nyelvi eszközökkel történő - bár tudom, nem szándékos - gerjesztését.

    Üdvözlettel és az erdélyi magyar nyelv értékeinek elismerésével

    Karakas Gábor

  3. zsenge, a házigazda

    Kedves Gábor! A korábbi e témában írt levelet is eljuttatták hozzám a Transindex szerkesztői, de ha már itt is megemlíti, néhány pontban válaszolnék.

    1. Szerintem a nyelv nem zárvány, ezért változik és jó is, ha változik a nyelvet használók kifejezési igényeinek megfelelően. Ha egy nyelvbe új szavak érkeznek, az nem csökkenti annak értékét. Legfeljebb változásról lehet beszélni, nem fejlődésről vagy hanyatlásról.

    2. A nemzetközi (angol, francia, olasz, spanyol, stb.) filmes sajtóban a “cinema” szó - ahogyan ezt Ön is jelzi - (különböző írásváltozatokban persze) nem csak a filmszínházat jelenti, hanem a filmet magát és az azt működtető intézményrendszert, akár a közönséget is. Magyarul eredetileg tényleg nem használták ezt a kifejezést, azonban az utóbbi években a nemzetközi szaksajtóval egyre szorosabb kapcsolatban levő magyar kritikában is gyakran megjelenik a szó ilyen jellegű használata. Én folyamatosan hiányát érzem egy ilyen kifejezésnek, ezért alkalmazom.

    3. Főként olyan szövegekben, ahol sok mozgóképről esik szó (mint például a fesztiválbeszámolókban), a mozi kifejezést a film szinonímájaként többek közt a szóismétlés elkerüléséért is használom, miután a többi lehetőséget kimerítettem. Ez a fogalomhasználat egyébként egyre elterjedtebb, éppen ezért magyar szövegkörnyezetben sem jellemző, hogy félreértenék.

    Tehát ennek semmi köze nincs műveltségi, nyelvtani hiányosságokhoz, szándékosan írom, és nem hiszem, hogy emiatt a magyar nyelvet (mi az hogy erdélyi magyar nyelv?) bármilyen sérelem érné.

    Minden jót,
    Zsolt

  4. Sz.Cs.

    A The Wind that Shakes the Barley egy tradicionális ír dal címe. Úgy látom, az ír írók, filmesek szeretnek ilyen címeket adni műveiknek. (Joyce az elsők között volt a Finnegans Wake-kel.) Kíváncsi vagyok, milyen ez a film. Nem tudod, a TIFF-re nem hozzák el?

  5. zsenge, a házigazda

    Szerintem Ken Loach csinált jobb filmeket is (a Sweet Sixteen-t, ami 2002-ben volt Cannes-ban pl sokkal jobban szerettem), de egyáltalán nem igaz, hogy pocsék lenne, mint ahogy azt az origo-n írják róla (http://www.origo.hu/filmklub/20060527cannes.html).

    A filmnek nyilvánvalóan a politikai töltet adott súlyt, maga Loach is többször emlegette, hogy a megszállás minden időben érvényes probléma. A sztori az ír függetlenségi háború idején játszódik, és a Loach-ra jellemző kegyetlen őszinteséggel mutatja meg a borzalmakat, az emberek szenvedéseit. Valószínűleg leginkább a téma történelmi jellege vált ki valamelyes távolságtartást, illetve az, hogy a történet, az ideologikus háttér kevésbé ad teret a mindennapok apró nyavalyáiban való elmerülésre, amelyben Ken Loach mindig a legerősebb volt.

    A TIFF-re most biztos nem hozzák el, és tudni kell, hogy Arany Pálmás filmet tilos utána bármilyen más fesztiválra nevezni (de persze versenyen kívüli bemutató programokon vetítehetik). Szóval szerintem hamarabb jön mozikba, mint a TIFF-re, de ki tudja.

  6. Papp Sándor Zsigmond

    bátyám, valami van a régi telefonszámoddal?
    hívlak, de nem felel. pedig már Cannes is veget ert.

    minden jokat

  7. sipgez

    A TIFF programja itt működik: http://www.tiff.ro/ro/filme
    Ezen Ken Loachot nem látom, régebbi filmmel sem

  8. florian anti

    ah, csak veletlenul bukkantam ra erre az oldalra, gondoltam irok… senkinek se volt olyan jo gyermekkora, mint nekunk a Borzesti utcaban igaz? :) Kar, hogy felnottunk…

  9. Kisgyörgyei Istvánné

    Melyik magyar Író alkotta meg a MOZI szót?
    Karinthí Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krudy Gyula vagy Heltai Jenő ?

    A Nők Lapjában olvastam ezt a kérdést. Tud rá válaszolni valaki!

    Köszi Jutka