Filmnapló: Legaturi bolnavicioase (Tudor Giurgiu, 2006)

Két meztelen fiatal gyöngéd simogatásaival kezdődik Tudor Giurgiu Berlinálét megjárt filmje, amelyet tegnap sikerült megnéznünk. A Legaturi bolnavicioase (Beteges kapcsolatok) két perverzitás (?) határát súroló kapcsolat történetét mutatja be, a legérdekesebb benne azonban az, hogy az egész film mintha azt sugallná, hogy ezek a “beteges” viszonyok teljesen normálisak, vagy legalábbis hétköznapiak. Hétköznapiak abban az értelemben, hogy ugyanúgy emberi érzelmekről szólnak, mint társadalmilag elfogadott társaik.

Mielőtt bármiről is szó esne, ki kell emelni Alex Sterian operatőr fantasztikus munkáját, ami nélkül fele ennyit se érne a film: rég láttam ennyire egységes, jól komponált, izgalmas és atmoszférát teremtő képi világot. Csodálkoznék, ha nem kerülne nagyon gyorsan az opreatőrök élmezőnyébe, tehetségét Pohárnok Gergőéhez tudnám a leginkább hasonlítani.

A film egészét azonban sajnos egyenetlenség jellemzi. Néhány nagyon jól sikerült pillanat - ezek elsősorban azok, ahol a kortárs román emberek, környezet, világ megjelenik - mellett sajnos elég gyakran kerül sor kínos, mesterkélt jelenetekre. A mozinak a leggyengébb pontja ugyanis szerintem a két lány (Maria Popistasu és Ioana Barbu), akik sajnos történetesen a főszereplők, ezért azok a jelenetek, ahol csak ők vannak a középpontban, és színészi teljesítményre lenne szükség, hiteltelenek, mesterkéltek és rosszak.

Az egyenetlenség a rendezésre is rányomja a bélyegét, időnként remekül ráérez a dolgokra, és képes összhangot teremteni a környezet, az emberek és az érzelmek ábrázolása között, máskor azonban szétesik a dolog. A legtöbb probléma e tekintetben azt hiszem, hogy abból fakad, hogy a rendező ingadozik a sallangmentesen realista és a szimbolikus ábrázolás között. Arról van szó, hogy a film nagyrészében a némileg szélsőséges történet teljesen mindennapi környezetben játszódik, néhányszor azonban mintha arra tenne kísérletet Tudor Giurgiu, hogy a környező világ - akár a romantikában - tükrözze a szereplők érzelmeit. Ez utóbbinak legrosszabbul sikerült példája a falusi focipálya és környezetének villanyoltása, amelyről ordít a mesterkélt megrendezettség.

Összefoglalásul annyit, hogy az első képek és jelenetek alapján sokkal többre, remekműre számítottam, de a végelszámolásnál csupán egy jó, időnként szép film maradt. Azonban frissessége és az operatőri munka miatt mindenképpen érdemes megnézni.

10 válasz: “Filmnapló: Legaturi bolnavicioase (Tudor Giurgiu, 2006)”

  1. samu

    gondolom zsenge a tiff utan revidealod a downloadolasrol gyartott elmeletedet….

  2. zsenge, a házigazda

    nem pontosan értem, mire gondolsz. Azt hiszem, a TIFF az én elméletemet (már ha van ilyen) igazolja. Folyamatosan azt állítom, hogy azért hódít a dáunlódolás, mert a hagyományos moziforgalmazás egyoldalú, átgondolatlan marketinggel rendelkezik, vagysi rossz.

    A TIFF azt bizonyítja, hogy sok színvonalas film vetítésével igenis be lehet csábítani az embereket a mozikba. Ha a mozizásból eseményt kreálunk, akkor senki se marad otthon a monitorját bámulni.

    Ha ilyen filmek mennének a mozikban, lehet, hogy a nézettségi statisztikák is javulnának.
    De persze lehet, hogy tévedek…

  3. samu

    szoval, velemenyed szerint azert tolt le mindenki mert a mozijegy magas. nos a tiff jegyarai romania viszonylatban (es magyarorszagi viszonylatban sem mondhatok olcsoknak)…

  4. zsenge, a házigazda

    már értem, mire utalsz…
    sajnos nem tudom, mekkorák voltak a TIFF jegyárai.

    Nem hiszem, hogy a jegyárak egyedül határoznák meg a dolgokat, de ennek ellenére szerintem fontos hatásuk van. Az ugyanis kérdés, hogy egész évben járnának-e ilyen árakkal az emberek.

    Épp azt próbáltam vázolni, hogy ez egy nagyon összetett, sokismeretlenes probléma. Ezekből az egyik a jegyár, de nem az egyedüli.

    Egyébként az egész üggyel kapcsolatban a hozzáállásom éppen a kérdés, a keresés oldalán, és nem a válaszén (sajnos). Csupán felvetek kérdéseket, amelyekre nem tudom a megoldást.

  5. samu

    zsolt, szerintem a jegyarnak semmi koze nincs a mozibajarasi szokasokhoz (mintahogy a ponyvairodalom megjelenese ota sem szunt meg a jo/draga konyvek olvasottsaga) sokkal inkabb a nezoi tudatossaghoz van koze ahozz, hogy ha tenyleg erdekeljen egy film es tenyleg elmenjek a moziba…ez nalunk meg nem alakult ki es evtizedekbe kerul majd de elobb-utobb meglesz ez is.
    az ipar esetleges valsaga termeszetes hiszen matematikailag nezve ugy nez ki a dolog hogy a koltsegek folyamatosan emelkednek (sztarok, ugyvedek, technikai kovetelmenyek) es torvenyszeru, hogy a bevetelek nem emelkedhetnek folyamatosan ilyenkor minden normalis uzletagban korrekciok tortennek…

  6. Horváth Róbert

    Ha már Samu megkérdezte…

    A tavlyi TIFF-el egyidőben megjelentek az egy kolozsvári dc-hálozaton a fesztiválon vetített filmek. Mind, a versenyfilmek is. Amennyire az IP-ből meg tudtam állapítani, egy monostori, hozzám közeli számítógépen. Ez azt jelenti, hogy 4-5 Mbps (igen, mega!) sebeséggel tudtam őket letölteni. Lássam azokat az érveket, amelyek meggyőznek valakit, hogy ne éljen ilyen lehetőséggel!

    S ezt jónak tartom, hogy a letöltési forgalomba ilyen filmek is kerültek. Sokan dögök elmenni a vetítésekre, de ha már ott egy jó film is (a rengeteg szemét mellett) a hálózaton, akkor már van esély rá, hogy meg is nézik - mint ahogy a 9 songs-t valószínüleg sokan meg is nézték :-)

    Mozibajárási szokások. Nagymamám mesélte, hogy falujukban néha megfordult a vándormozi, s a gyerekek egy tojásért mehettek be a vetítésre. Akkor esemény volt a mozi. Ma már hétköznap lett a filmből. Fogyasztási termék. Azaz akkor fogyasztom, és ott, ahol én akarom. Nem fogok elmenni egy vetítésre fél héttől, inkább mikor úgy esik végigdőlök a kanapén s megnézem a filmet a számítógépen.

    Talán túl van “fétisizálva” a mozi, a terem, a celluloid. Számomra mind csak egy formátum, egy keret, amely szolgáltatja a tartalmat. Attól, hogy kényelmes hálószószobát, számítógépet/tévét/dvd-lejátszót/ipod-ot teszek keretként a film köré, attól még ugyanúgy átjön a rendező, a színészek munkája, mondanivalója.

    Szerintem fölösleges pánikolni, hogy nem jár a nép moziba, stb. A forma kicsit átalakul, a lényeg megmarad. Eppour si movie :-)

    No, jól megeredtem…

  7. Szabó Ági

    Lehet, hogy nálunk nem válna be, de az itteni moziba-nem-járásról nekem mindig az a londoni ismerősőm jut eszembe, aki nagyon ritkán jár moziba, de egyszer mesélte, hogy hétvégi kedvezményes jegyet lehetett vásárolni. Megvett egy “hétvégi” jegyet, és megnézett vele 5 filmet. Nem lehetne nálunk is hasonló csomagokat kitalálni? Marketingfogásokat? Pl. 4 filmet betenni hétvégére, és kedvezményes áron adni a négy filmre a jegyet? Lehet, a bevétel így is nagyobb lenne, mint amúgy “normál” árú jegyekkel.

    Mert a TIFF szerintem azt bizonyította, hogy szívesen elmennek az emberek moziba. Még akkor is, ha esetleg tudják, hogy egy-két hónap múlva letölthetők lesznek ezek a filmek.

  8. samu

    nezd robi, reszemrol onnan tolthet le mindeki filmet ahonnan akar (enmagam is toltok le) ami viszont relevans es at kene gondolni az az, hogy ha nem lenne tiff akkor azok a filmek SOSE kerultek volna fel a halora. lehet, hogy tul van fetisizalva a mozi de ha nem lenne akkor egy csomo jo filmet nem neznenek meg az emberek mert egyszeruen nem is tudnanak rola.
    azt is figyelmen kivul hagyjatok, hogy tulkinalat van es egyszeruen egy jo filmet tobbszor megnezni (vagy csak szolni a baratodnak, hogy egy tok jo filmet lattal es nezze meg o is) egyenlore meg csak a moziban lehet, a minosegrol nem is beszelve.
    ami agi csomagjait illeti tervezzuk a Consortiul Organizatiilor Studentesti-el kozosen az allnighter intezmenyet ami arrol szolna, hogy minden kedden este 8-tol harom filmet vetitunk kabe 30ezer lejert…

  9. bumford

    Meg szerencse, hogy nem az idojarasrol vitatkoztok e film topikjaban.
    Amugy a kritika elegge talalo, a film erotlen, mesterkelt es hat Popistasu jateka…, khmm… irto zsenge. Plusz pont, hogy nincsenek kimondottan leszbis vagy hires “ejszakai agyjelenetek”: a dramai fonal kene kibomoljon, es sajnos ki is bomlik (nagyanyo kozben mesel, mintha nem is fonna), igy nem is marad fonal-gomboc sem az ember gyomraban, sem a torkaban.
    Akinek egy kicsit dramaibb leszbis filmre faj a foga, annak inkabb Pawlikowski My Summer of Love c. alkotasa ajanlhato. Aki viszont teso-szerelem temajut nezne, az toltse le a The Cement Garden nevezetut.

  10. nana

    Nketek nem tunt fel, hogy ez a film (Legaturi bolnavicioase) egy BBC film (My summer of love - lehet nem ez a pontos cime) egy az egybeni lekoppintasa?
    Termeszetesen az jobb….