A szunnyadó elme ha felébred

Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal az elragadtatással, amit Michel Gondry elképesztő Eternal Sunshine of the Spotless Mind című munkája iránt érzek. Újabb filmjéről a korai vetítési időpont miatt lemaradtam tavaly Berlinben, de nemrég sikerült megszerezni, a múlt hétvégén pedig időt is kerítettem rá.

Ezúttal újabb karizmatikus színész, a mexikói Gael Garcia Bernal került a francia kliprendező kezei közé, hogy ő is elmerülhessen saját elméjének és tudattalanjának Gondry fantáziája által megtermékenyített bugyraiban. A La Science des reves (Az álom tudománya) ugyanis az előző remekműhöz hasonlóan a realitás és a tudati valóság meg nem különböztethetőségéről és drámai összefonódásáról szól. Hősünk, Freud teóriáját vulgarizálva, úgy gondolja, hogy az álmok az előző nap eseményeiből, valamint rejtett vágyainkból születnek egy alkimistához illő fortyogó tégelyben - ezt mutatja be álmai kezdetén agyának papírmaséből gyártott stúdiójában egy olyan show keretébae, amelynek ő egyszerre műsorvezetője, operatőre és nézője. A történet során Stéphane különböző kínos szituációkba keveredik abból kifolyólag, hogy képtelen az ébrenlét és az alvás közti határ érzékelésére, álomnak vélve a valóságot és fordítva.

A film a rengeteg jó ötlet ellenére elmarad az előző mű tökéletességétől. A legerősebb hatása ezúttal is a vizuális világnak van: az élőszereplős animációval kombinált álomjelenetek a látomásszerűen eltorzuló részletekkel nemcsak rendkívül kreatívak, de sikeresen elkerülik az ilyen jelenetek esetében gyakran előbukkanó hatásvadászatot. Azonban ezúttal mintha nem fordítottak volna elegendő figyelmet a forgatókönyvre: a történet vontatottan, nehézkesen halad előre, és miután kiismertük a látványvilágot, nem tudja a figyelmünket kellően lekötni. A sztori és a karakterek nem elég komplexek ahhoz, hogy az alapszituáción túl is megújuljanak, változzanak vagy más oldalukat villantsák fel.

Ennek ellenére ha valaki szerette az előzőt, ezt se hagyja ki.

3 válasz: “A szunnyadó elme ha felébred”

  1. Sz.Cs.

    Tökéletes volna a Spotless Mind? Én 8/10-et adtam rá…

  2. bpelőd

    Nálam legalább 9/10, mindenképpen 2004 egyik legjobbja.

  3. zsenge, a házigazda

    A tökéletest relatív fogalomként használom, talán helyesebb lenne “szinte tökéletest” mondani: a filmnek szinte minden eleme működik és gyönyörűen össze is kapcsolódik, egymást erősítve.
    Nálam is legalább 9/10, ha már muszáj pontozni. De az én szempontrendszerem szerint a 8/10 is kiemelkedően jó eredmény.
    No de látta valaki a La science des reves-et? S ha igen, mit szól hozzá?