Merész fődíjjal iratkozott be a Titanic a versenyfesztiválok sorába, mintegy folytatva a rá korábban is jellemző újító és friss hangnemet. Azzal, hogy Ilja Krzsanovszkij kompromisszum-mentesen kegyetlen és őszinte filmjét, a 4-et tartotta a zsüri a Hullámtörők nevet viselő díjra érdemesnek, a Titanic jelezte, hogy szembemegy a fesztiválok kényelmes, szélsőségektől magát távoltartó politikájával. Egyre jellemzőbb ugyanis, hogy a nagy fesztiválok nem merik díjazni a legeredetibb, legkihívóbb alkotásokat, hanem a korrekt, befutott filmeket és rendezőket választják - többek közt különböző filmpolitikai és forgalmazói nyomások hatására. (A fődíjas filmről itt olvashattok.)

Úgyhogy a Titanicnak csak dícséret jár azért, hogy be merte ezt vállalni. Kérdés persze, hogy néhány év múlva, mikor - esetleg - a fesztivál már valóban nevessé válik, képesek lesznek-e ezt a vonalat tartani.

A közönségdíjat pedig nem más, mint az ugyancsak brilliáns Te meg én és minden ismerősünk kapta. Ez a díj úgy született. hogy a közönségnek és a sajtónak a filmelről kijövet kiosztottak egy kis cetlit, amelyen 1-től 5-ig lehetett a filmeket osztályozni. Na így lett első ez a gyöngyszem. (Róla pedig itt lehet olvasni.)

Úgyhogy véget ért ezzel az idei hajózás, de én még adós vagyok néhány filmmel, úgyhogy azokkal kapcsolatos élményeimet hamarosan megosztom.

Elküldve: 2006. április 9., 11:12-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.